Amikor Cook kapitány hajója először közelítette meg Ausztrália partjait, utasai kíváncsian lesték, hogyan reagálnak majd megjelenésükre a kőkorszaki körülmények között élő bennszülöttek. Legnagyobb meglepetésükre sehogy se reagáltak, levegőnek nézték a háromárbócos bárkát. Túl nagy volt ahhoz, hogy valóságos legyen. Csak akkor kezdtek fejveszett menekülésbe, amikor leeresztették a csónakokat, és fegyveres tengerészek kezdtek evezni a part felé. Erről már sejtették, hogy mit jelent.

Közreadjuk dr. Schneller István, Budapest volt főépítészének, településfejlesztési szakembernek, az ELTE Humánökológia mesterszak oktatójának írását, melyet a fővárosi MOL-toronyház vitájának kapcsán fogalmazott meg.

A politikai filozófia görög klasszikusai nem sokra tartották a demokráciát. Ahol a többség akarata érvényesül, szinte kizárt, hogy jó döntések szülessenek. A többséget ugyanis a szegény és tudatlan emberek alkotják, őket a legkönnyebb megvesztegetni vagy üres ígéretekkel elcsábítani. Ezért Platon szerint úgyszólván elkerülhetetlen, hogy a nép vezéréből zsarnok, türannisz váljék. A többségtől nyert felhatalmazására hivatkozva tetszése szerint változtathat a törvényeken, ellenségeivel mint a nép ellenségeivel bánhat el, és a saját akaratát mint a nép akaratát kényszerítheti bárkire. Jó kormányzásra Arisztotelész szerint is csak akkor van esély, ha a politikára az anyagilag és szellemileg független emberek (a középosztályok) gyakorolnak döntő befolyást; ha a politikai közösség elég kicsiny ahhoz, hogy a polgárok ismerjék azokat, akiket valamilyen tisztségre megválasztanak; végül, ha az állam polgárai között egyetértés uralkodik a jó élet alapelveiről, vagyis arról, hogy mire érdemes közösen törekedniük. A modern ipari társadalmat mindennek épp az ellenkezője jellemzi, nem csoda, ha az ezekben megvalósuló tömegdemokrácia az antik szerzők minden aggodalmát igazolja.

Vendégszerzőnk, Klein Ákos ökológus (Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány) korábbi cikke után újjal jelentkezett, melyet örömünkre szolgál megosztani.
"Az ellenzéki miniszterelnökjelölti vitát hallgatva teljesen világos, hogy még mindig nem az Orbán-rendszer ökopolitikai szempontból vállalhatatlanul elavult operációs rendszerét igyekszik az ellenzék meghaladni."

Schiffer András recenziója körtársunk, Ikotity István bunyevácokról szóló könyvéről.

A Liget Műhely újra kiadta Lányi András Együttéléstan című tanulmánygyűjteményét. Az új kiadáshoz a szerző az alábbi előszót írta.