A Karátson Gábor Kör vitaest sorozata folytatódik!
Helyszín: ELTE Lágymányosi campus, Eötvös terem, A épület 0.84
Két hetente pénteken 17 órától
1., Kimúló klímapolitika, megújuló háborúk (kerekasztal) – 09.30.
Újraindított fosszilis erőművek nyugaton, tűz alatt tartott atomerőművek keleten, szabad prédává tett erdők középen – repesztéses technológia és tankerek a keleti csővezetékekkel szemben – számít-e még a klímaválság, ha a világ energiapiacainak újraosztása a tét?
- Munkácsy Béla egy. adjunktus, ELTE TTK
- Kaderják Péter volt államtitkár, BME Zéró Karbon Központ vezetője
- Felsmann Balázs volt szakállamtitkár, kutató főmunkatárs
- moderálja: Polgár Emese szociológus
2., Falanszter-kapitalizmus, megfigyelő állam? – 10.14.
A Great Lockdown letűntnek gondolt autoriter tendenciákat elevenített fel. A védekezésre alapozott adatgyűjtés a megfigyelő állam rémképét idézi – s ez már maga a valóság a világhatalommá lett Kínában. Az autoriter megoldások és a végnélküli adatgyűjtések azonban a globális nagytőke számára is kifizetődőek. Lehet-e valóság a Great Reset?
- Nefelejcs Gergő, a Tett és a Jövőkór alapítója
- Kardos Gábor, filozófus
3., Fektcsekkerek, konteók és a Big Tech – 10.28.
Az internetes közösségi oldalak a soha nem látott léptékű sajtószabadsággal kecsegtettek, majd maguk alá gyűrték a hagyományos politikai nyilvánosságot és minden eddiginél hatékonyabb módszereket fejlesztették ki a cenzúrára: véleménybuborék, hájdolás, tényellenőrök, algoritmusok. Egyetlen kattintással tüntetik el a hivatalban levő amerikai elnököt Az el nem gondolható gondolatot a konteók közé száműzik. Összekeveredik az összefüggések keresése és az összeesküvés-elmélet. A platformszolgáltatókat nem kötik holmi alkotmányos szabályok, mert kiszöktek az állami joghatóság alól.
- Kustán Magyari Attila újságíró (Sepsiszentgyörgy), az ’Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába’ szerzője
- Török Bernát intézetvezető, egy. docens, NKE
4., A szakértők (rém)uralma? – 11.11.
Mennyiben rendkívüli az emberiség történetében, ami 2020-21-ben történt? Miként hatott a technológiai világrendbe vetett hitre a globális lezárások és vakcina-kampányok két éve? A COVID-évek dilemmája: mentsünk meg mindenkit, vagy éljünk minőségi életet? Két év, amikor tudósokra hivatkozva irányították az életünket. Teremtett-e modernitás-hívő-modernitás-kritikus törésvonalat a politikai gondolkodásban 2020-21?
- Losoncz Alpár filozófus, egy. tanár (Újvidéki Egyetem)
- Kovács Gábor filozófus
5., A pusztítás dimenziói: mindig van egy még rosszabb megoldás – 11.25.
Atomerőművek egy háború ütközőpontjában, az erdőpusztítás fokozásával reagál a kormány az energiahiányra – milyen maradandó károkkal éljük túl a következő éveket? Túléljük? Ha igen, milyen életminőséggel?
- Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő, WWF
- Éger Ákos közgazdász, az MTvSz ügyvezető elnöke
6., Hiány a bőség társadalmában (kerekasztal) – 12.02.
A két évvel ezelőtti március brutálisan tárta elé a globális ellátóláncok sérülékenységét. Az áruhiány és a nyersanyaghiány fogalma újra része lett a közbeszédnek. Magyarország különösen kitett a globális ellátóláncoknak. Lehetne ez másként? Kisebb kitettség, kisebb infláció?
- Balogh Pál Géza néprajzos-antropológus, PTE
- Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár
- Szigeti Cecília közgazdász
- moderálja: Gébert Judit közgazdász, ELTE Humánökológia szakigazgató