Sorozatunk harmadik alkalmán a Harmadik Út azonos című fejezetét vitatjuk meg vendégeinkkel. Ebben a kiegyensúlyozott politikai rendszer, a decentralizált, szubszidiáris, részvételi és igazságos döntéshozás mellett érvelünk. Ezekre az emberi közösségek békéjének, a társadalom természettel és önmagával való megbékélésének zálogaként tekintünk.

"A globalizáció az igazságtalanság új dimenzióit teremtette meg. Életvitelünk, gazdálkodásunk távoli földrészek lakóinak kizsákmányolásán alapul. A szegény országok gazdagjainak mesébe illő gazdagodásáért pedig a gazdag országok szegényei fizetnek nagy árat. Az élő fajokat elűztük élőhelyükről, brutális beavatkozásunk ökológiai katasztrófát okoz. Rövidlátó önzésünknek feláldoztuk a jövő nemzedékek életlehetőségeit, akik egy lakhatatlan bolygót örökölnek tőlünk. A fajok, földrészek és nemzedékek közötti méltányosabb osztozkodásra reményeink szerint globális egymásrautaltságunk belátása fog rávezetni, az érintett közösségek tényleges

Sorozatunk záró alkalmán a Harmadik Út oktatás-fejezetét vitattuk meg vendégeinkkel.

"Olyan lesz, amilyen a ma iskolája. Az oktatásügy ezért nem a szakpolitikák egyike, hanem egy politikai program életrevalóságának a próbája. A magyar közoktatás színvonala ma egészében véve jobban elmarad a kor követelményeitől, mint egy fél évszázaddal ezelőtt. A rendszer részben megőrizte, részben újra előállította sokat kárhoztatott vonásait: az agyonközpontosított szervezet túlterhelt és alulfizetett, feladatukra csak részben felkészített pedagógusokat kényszerít arra, hogy tudnivalók túlméretezett tömegét próbálják átadni olyan tanulóknak, akiknek fejlesztésére, motiválására, felzárkóztatására, szocializálására és tehetségük gondozására az iskolában jelenleg sem idő, sem hely, sem megfelelő módszerek nem állnak rendelkezésre. A magyarok következő nemzedéke így a mostaninál tudatlanabb, szegényebb, együttműködésre alkalmatlanabb lesz."

Felkért hozzászólók:
...